Bibliai naptár



„…a második hónap tizenhetedikén, fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása, és megnyíltak az ég csatornái.” (1Mózes 7:11)

Ugye sejtjük, hogy nem februárról van szó?

„…a negyedik hónap ötödikén, amikor én a fogságban élő nép között voltam…” (Ez 1:1)

Biztosan szép volt ott is az április… de lehet, hogy inkább nyáron történt mindez?

„…az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus és így kiáltott…” (Jn 7:37)

Ez tutira nem karácsony… de akkor mi is pontosan?

Milyen jó is lenne ezeket a bibliai részeket érteni, úgy, ahogyan az első olvasók értették, ismerve az általuk használt naptár működését, az ünnepek nevét, jelentését, idejét, szokásait, és olvasni a Bibliát abban a rendszerben, ahogyan maga Jézus is tette!

Örömmel jelentem, hogy itt a segítség! Honlapunkról letölthető az aktuális zsinagógai évre elkészített “Bibliai naptár”. Reméljük, hogy ez segít a Biblia hónapjainak, ünnepeinek megismerésében csakúgy, mint az Írások tanulmányozásában.

A Biblia naptára – mint a legtöbb naptár – az időt években, hónapokban és napokban méri. Éppen ezért szembesül a problémával, hogy a hold ciklusa (holdhónap) nem fejezhető ki egész napokban, mint ahogyan az év (napév) sem határozható meg egész hónapokban és napokban. Ráadásul a Biblia naptára számára valóban fontos, hogy a hónapok valóban a hold ciklusát kövessék, és újholddal kezdődjenek. Így aztán a 354 és 1/3 napos holdévet kell hozzáigazítani a 365 és 1/4 napos napévhez. Ennek a módszere a következő: 19 éves ciklusokban 7db 13 hónapos szökőévet vezettek be, azaz a 3. 6. 8. 11. 14. 17. és 19. években az egyik hónapból kettő van, láthatunk egy első és egy második Ádárt is. Érdekes módon a második Ádár az „igazi”, az első Ádár pedig ezekben az években szökőhónapnak számít. Van egy ünnep, amely ehhez a hónaphoz kötődik, amelyet Eszter könyvében rendeltek el. Az első Ádár megfelelő napjain „Kis Purimot” jelez a naptár, és magát az ünnepet a második Ádár hónapban ünneplik meg.

A hónapokat eleinte számozták, és csupán egyik-másiknak alakult ki valamilyen elnevezése. A fogság után vehették át a hónapok babiloni elnevezéseit, amelyeket ma is használ a zsidóság. A zsidóság több újévet is ismer, ezért az sem egyértelmű, hogy egyes hónapok hányadik helyen állnak. Isten a kivonulás előtt, a páska elrendelésekor mondta, hogy a kivonulás hónapja lesz az első a hónapok között. Ez az ünnepek és a királyok újéve, és az Ószövetségben a hónapok számozása többnyire így értendő. A ma ismert zsidó újév azonban az ószövetségi „kürtzengés napja”, amely egy őszi ünnep, Tisri hónap elseje. A hagyomány Tisri elsejéhez köti a teremtést, és érdekes módon Noé történetében az említett második hónap is így értendő, vagyis ősszel kezdődött el az özönvíz.

A zsidó évek számítása is ehhez a hagyományhoz kötődik. A teremtés időpontját kr. u 359-ben határozták meg. Eszerint Kr. e. 3761. Október 7-én volt a Világ teremtése.

A zsidó Biblia három gyűjteményből áll: Tóra, Neviim, Ketuvim, azaz Törvény, Próféták, és Írások. Rövidítése: TNK, amelyet TaNaCh-ként szoktunk kiejteni. (Történeti könyveink közül Józsué, Bírák, Sámuel és a Királyok könyvei még a prófétákhoz tartoznak, Dániel könyve azonban az írásokhoz.)

A naptárban általában fel szokták tüntetni az un. hetiszakaszokat, melyek Mózes öt könyvének soron következő részei. Ezeket hétről hétre felolvasva a zsinagógákban egy év alatt jutnak végig a teljes Tórán. Minden ilyen „hetiszakaszhoz” tartozik egy kis rész valamilyen prófétai könyvből, amit „haftarának” neveznek. Természetesen ezek a szakaszok nem fedik le a teljes prófétai gyűjteményt, csupán válogatott „perikópák”, amelyek valamilyen szempont alapján kötődnek az adott hetiszakaszhoz. Az év bizonyos jeles napjain, ünnepekhez kötve olvassák fel az un. „öt tekercset”. Ezek: Ruth könyve, Énekek éneke, Prédikátor, Jeremiás Siralmai, és Eszter könyve. (Megjegyzésükhöz egy kis segítség: „Rútul énekel a prédikátor, siratja Eszter.”)

Mi azonban szeretnénk a teljes Szentírást fejezetről fejezetre olvasni, ezért a következő az elképzelésünk: A zsidó hagyományokat követve egy év alatt végigjuthatunk Mózes öt könyvén. A naptárban a zsinagógai alijáknak megfelelő szakaszokra osztottuk fel a hetiszakaszokat, így aki szeretné, azt olvashatja vasárnaptól szombatig, vagy szombaton egy szuszra.

Szintén a zsidó hagyományokat követve olvassuk az un. öt tekercset az adott jeles napokhoz kötve.

A haftarák azonban nem fedik le a teljes prófétai kánont, ezért minden napra kijelöltünk egy szakaszt a próféták és az írások közül is. Ezek sorrendje már a zsidók által használt kánont követi, tehát ne lepődjünk meg, hogy nem úgy következnek sorban, ahogyan az a mi Bibliánkban megszokott!

Végül minden nap olvasunk egy részt az Újszövetségből is. Így egy Bibliai év alatt elolvashatjuk a teljes Szentírást, de tehetjük mindezt három év alatt is úgy, hogy első évben olvassuk a Törvényt, majd a másodikban a Prófétákat, a harmadikban pedig az Írásokat, míg ezekkel együtt háromszor is elolvassuk az Újszövetséget. Nem is soroltunk még fel minden lehetőséget. Ki-ki használhatja úgy, ahogyan időbeosztása és lelki állapota engedi.

A Bibliaolvasásunk fordulópontja megegyezik azzal a nappal, amelyen a zsidóság befejezi és elölről kezdi a Tóra olvasását, vagyis a Tóra örömünnepének napja, Tisri hónapban, a Lombsátrak ünnepének végén. Ez a magyarázata, hogy az olvasást a naptár első napján a Jelenésekkel, Jónással, Krónikákkal és 5 Mózessel kezdjük. Ezeket befejezzük Szukkot végéig, és ott kezdjük újra.

Remélhetőleg hasznosnak találja a naptárat az az egyébként nem-zsidó hívő is, aki már megszokta saját egyháza bibliaolvasó vezérfonalát. A benne feltüntetett ünnepek hónapok és egyéb tudnivalók segíthetnek, mikor a Biblia hónapjai között kell tájékozódnunk.

Használatához áldást kívánunk, és minden észrevételt, kérést, kérdést örömmel fogadunk, ami segítheti, hogy a következő években még pontosabb, és használhatóbb naptárat adjunk ki a kezünkből.